KA_Steve tumblr mikroblogja: Bookmarkletek feliratkereséshez

ka-steve:

Régen nagyon utáltam feliratot keresni filmhez, sorozathoz. Név alapján mindig ezernyi olyan találatot kaptam, ami tényleg ahhoz a filmhez való volt, csak másik ripphez, és a hang-szöveg soha nem voltak szinkronban.

Aztán rátaláltam az Opensubtitles.com-on, hogy lehet Advanced searchre kattintva…

szuper. így sem találtam magyar feliratot az északi sarkkör szerelmeseihez, viszont kapásból kidobta nekem azt, hogy “all about steve”. ez nem lehet véletlen. : )

 így zajlott 2010 karácsonya

(ahogy nézem ezt a sorozatot, súlyos párhuzamokat vélek felfedezni…)

 így zajlott 2010 karácsonya

(ahogy nézem ezt a sorozatot, súlyos párhuzamokat vélek felfedezni…)

Ez az asszony életfogytiglan meg van fosztva attól, hogy bármit is megértsen vagy felfogjon vagy megérezzen a költészetnek abból az egyetemes sodrásából, ami keresztüláramlik a dolgokon, minden dolgon. Ezért a pénzért akár halott is lehetne, s ő mégis él tovább, benéz a csemegeüzletekbe, analízisre jár, elfogyaszt egy-egy regényt esténként, hordja a fűzőjét, és terveket sző Muriel testi-lelki felvirágoztatására. Szeretem. Kimondhatatlanul bátornak találom.

most már aztán elég legyen az idézetekből, te őrült!

-ígérem, ez volt az utolsó. ma.

Azt hiszem, lenne legalább egy tucatnyi válasz ezekre a kérdésekre, egy tucatnyi, talán homályos, de végeredményben elfogadható válasz. Mégis lemondok róluk, s úgy vélem, elegendő, ha megismétlem, hogy 1842-t írtunk, hogy huszonhárom éves voltam, a hadseregben újonc, akit akkor tanítottak meg rá, hogy okosabb a nyájtól soha el nem szakadni – és hogy mindenekfelett a magányosság bántott. Ahogy ma látom, akkoriban az ember egyszerűen beugrott a megrakott autókba, és benn is maradt.

“Buddy azt mondta akkor, hogy az embernek képesnek kellene lennie, hogy ha átvágott torokkal fekszik is egy domb tövében, és véletlenül egy csinos lány vagy egy öregasszony jönne arra méltóságteljesen és kecsesen, szép korsóval a fején, feltámaszkodjon félkönyékre, és így nézzen utánuk, amíg csak el nem tűnnek a domb gerince mögött.”

„Itt is, ott is feltűnt egy rúdra tűzött négyszög vagy kör. A kések villogtak, a vér vöröslött, a torkokban hörgött az állati düh vagy a felhasított gége vére. Bőgött, kavargott és gyilkolt az egész nekiszabadult tébolyda. Irtózat fogott el arra a gondolatra, hogy nekem éppúgy két lábam és két kezem van, mint ezeknek.

Most mindnyájan felkötöttük a gázálarcokat.”

“Uramisten, ha van egyáltalán valami orvosi neve az én esetemnek, hát talán fordított paranoia lehetne. Azzal gyanúsítom az embereket, hogy összeesküsznek ellenem, és boldoggá akarnak tenni.”